Vona Gábor: Vissza kell állítani a halálbüntetést

|

 

A Jobbik programjában kezdetektől fogva szerepel a halálbüntetés visszaállításának kérdése. A dologgal kapcsolatban, mielőtt bármit is mondanánk, három tényt kell leszögezni:

1. A magyar társadalom elsöprő többsége támogatja a halálbüntetés bevezetését a legsúlyosabb életellenes bűncselekmények esetében.

2. A halálbüntetés visszaállítását nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeink tiltják.

3. A halálbüntetést a keresztény egyházak sem támogatják.

A Jobbikon belül is vannak, akik nem hívei a halálbüntetés visszaállításának, de a párt többsége és az illetékes fórumok, amikor a kérdés vita témáját képezte, a támogatás mellett döntöttek. Én is ezek közé tartozom, és a keresztény vallásommal sem érzem teljesen összeegyeztethetetlen lelkiismereti kérdésnek. Szent László szigorú kereszténységére van most szükség, a bűnüldözés terén legalábbis. Jelenleg ugyanis a bűn és a bűnöző olyan jogi és társadalmi fölényt élvez az ártatlansággal és az áldozattal szemben, amely megbicsaklott arányt helyre kell állítani. Az utcákon potenciális gyilkosok tízezrei lófrálnak.

A pécsi gyilkosban ugyanis nem az a leghátborzongatóbb, amilyen kegyetlenül gyilkolt, hanem az, hogy manapság ez a karakter teljesen mindennapos az életünkben. Ha az ember kimegy az utcára, akkor két perc alatt legalább négy-öt ilyen alvilági, sötét arcú trógerrel találkozik, akinek a szeméből az sugárzik, csak az alkalmat keresi, hogyan köthet bele valakibe, valakibe, aki neki nem ártott, csak éppen rosszkor van rossz helyen. Régebben is voltak ilyenek, de mára egyre brutálisabbak. Régebben kötekedtek, esetleg pofozkodtak, raboltak, de mára gyilkolnak. Agresszívak, drogoznak, miközben - különösen a cigány származásúak - olyan alacsony szocializáltsággal rendelkeznek, amely már önmagában kriminológiai esetté teszi őket.

Szükség van tehát a halálbüntetésre. De ennél is többre. Az egész magyar-cigány együttélés újragondolására, hiszen vegyük észre, hogy itt egy etnikai gyökerű jelenségről van szó. Tudom, hogy ez politikailag nem korrekt, hogy ezért is majd támadnak, de attól még ez az igazság. Szinte minden hétre jut egy ehhez hasonló brutális gyilkosság. A többségük híre nem üti át a média ingerküszöbét. Ha egy köztiszteletnek örvendő tanár - Szögi Lajos, egy híres sportoló - Marian Cozma vagy egy fiatal rendőrségi pszichológusnő - Bándy Kata az áldozat, az hír, nagyon helyesen, de idős házaspárok, egyszerű emberek százainak tragédiáiról alig hallunk. Pedig a gyilkosságok folynak. Az elkövetők pedig 90%-ban ugyanazon szociokulturális közegből valók, mondjuk ki: cigányok (ezt persze már elhallgatja a média), az áldozatok pedig 100%-ban magyarok. (Az elmúlt évek nagy vihart kavart cigányok elleni gyilkosságsorozatának titkosszolgálati háttere számomra napnál is világosabb, és kísértetiesen emlékeztet a hasonlóan gyanús német sorozatgyilkosságra.)

A Jobbik kimondja a diagnózist. A terápiára is vannak elképzeléseink. De amíg a többi párt az egyértelmű diagnózist is tagadja, addig arra kell készülnünk, hogy Bándy Kata nem az utolsó áldozat volt.

 

Keressen minket az alábbi közösségi oldalakon!

Helyi videó

Központi videók



esemenyek_kiajanlasok_alfa

2014. szeptember 23. - 15:00
2014. szeptember 25. - 15:00
2014. szeptember 26. - 18:00
2014. szeptember 27. - 08:00
2014. szeptember 27. - 10:00
2014. szeptember 30. - 15:00
2014. október 09. - 17:00
2014. október 10. - 17:00